Kártevő beazonosítására kérem kattintson a menüben található „Kártevő tudástár fülre”
A rejtett életmódú és a repülő rovarok (csótány, ágyi poloska, hangya, bolha, ezüstös pikkelyke, darázs, légy, szúnyog, …stb) írtására, ártalmuk megelőzésére az alább felsorolt védekezési lehetőségek közül választhatunk:
Ragasztós alaktestek kihelyezésén alapuló, teljesen irtószermentes eljárás, mely attraktáns vagy feromon használatával folyamatos képet-biztosit a védelem alá vont terület rovarfertőzöttségéről vagy a mentes területre esetlegesen bejutott kártevő fajtájáról még mielőtt az megtelepedne, elszaporodna.
A leggyakrabban és legszélesebb körben használt technológia:
Ez a módszer érintőméregként kizárólag rovarirtásra alkalmazható. A rovarok elleni védekezés leggyakoribb eljárása, mivel tartós méregmező elsősorban permetezéssel létesíthető. A módszer lényege, hogy a permetezőszer valamilyen oldószerben, leggyakrabban vízzel hígítva jut a kezelendő felületre. A készítmények hatékonysását hígításukra használt víz keménysége és hőmérséklete, illetve a kezelendő felület tulajdonsága is befolyásolja. A kezelendő felület jellege pedig azért lényeges, mert a kijuttatott permetlé sima tömör anyagon pl.: csempén teljes egészében a felületen marad. A szivacsos porózus anyaggal ellentétben, ahol a hatóanyag felszívódhat, és hatása semmissé válhat.
Amely a rovarok által látogatott helyekre adagoló pisztollyal, illetve tubusból történő közvetlen kinyomással juttatható ki.
Hatása gyomorméregként érvényesül. Kizárólag élelmiszer-látogató rovarok (csótány, hangya, házi légy) irtására alkalmas. Összetételében vivőanyagként a kártevő táplálkozási szokásának megfelelő élelmiszer alkalmazható. Segédanyagként hatását vonzó anyag (például: feromon) fokozhatja, eltarthatóságát pedig penészedés gátló növelheti.
Vivő anyagot kevés segéd- és hatóanyagot tartalmazó homogén keverék alkalmazása. A porozó szer hatását érintő méregként fejti ki, friss ölő hatása a permetezéshez viszonyítva kedvezőbb, azonban azonos hatóanyag koncentráció esetében a permetezőszernél kevésbé hatékony. A porozás és permetezés előnyei a nedves porozási eljárással egyesíthetőek, amelyre viszont csak speciális készítmények alkalmasak. Előnye, hogy hígítást nem igénylő, használatra kész szerforma, száraz állapotban, ha a felületen marad, hosszú hatástartósságot biztosít, kijuttatása egyszerű, rejtett életmódú rovarok elpusztítására megfelelő, olcsó és az áram alatt lévő berendezések kezelésére is alkalmas.
Hátránya, hogy felületen látható nyomot hagy.
Kizárólag szakemberek által történő alkalmazása, elsősorban zárt térben, repülő rovarok irtására és önmagában vagy erre engedélyezett permetezőszerrel összekeverve rés-és repedéskezelés formájában rejtett életmódú rovarok kiűzésére célszerű, de szabadban repülő rovarok irtására is megfelelő. A hidegköd-képző szer vízzel hígítva mechanikusan, finom porlasztást biztosító permetezőgépre szerelt szórófejjel, vagy speciális (benzines vagy elektromos) hidegköd-képző generátorral kerül kijuttatásra. A keverékből diszperziós közeg, még a permetezősugárban elpárolog, a hatóanyag pedig finom köd formájában ülepedik le. Előnye, hogy aránylag gyors ölőhatást biztosít és fajlagos anyagigénye alacsony.
Hátránya, hogy hatástartóssága nincs.
Szabadban és zárt térben kizárólag repülő rovarok (szúnyogok, legyek) irtására szolgáló, szakemberek által alkalmazható eljárás. A melegköd-képző szert (termo stabil hatóanyagot) 400-600 C fokra felhevített állapotban kell kiporlasztani. A melegköd-képző generátorba helyezett, felhevített anyagból az oldószer ( ipari technikai fehérolaj) elpárolog, és kb. 5 mikrométeres hatóanyag-részecskék ködöt képezve, hosszabb-rövidebb ideig lebegnek a levegőben. Előnye gyors ölőhatás, hátránya, hogy ölőhatását csak a köd által beborított területen fejti ki.
A köd szétoszlását követően a hatástartósság megszűnik.
Zárt térben bármilyen ízeltlábú (elsősorban) rejtett életmódú rovarok irtására, szakember kiegészítő módszerként alkalmazhatja. A szilárd anyagban impregnált, magas hőmérsékletnek ellenálló (termo stabil) hatóanyag, éghető vivőanyaggal keverve hő hatására, füstképződés közben szabadul fel. Hatásában átmenetet képez az érintő-és légzésméreg között, így a módszer alkalmazása során mindkét hatás érvényesülhet. A füst fejlesztése általában égetéssel vagy izzítással történhet.
Előnye gyors ölőhatás, hátránya: hatástartóssága nincs. Tűzveszélyes. Zárt térben csak szakember alkalmazhatja.
Több fajtáját alkalmazzuk. Például: ragasztós csapdák, mechanikus csapdák, elektromos csapdák és élve befogó csapdák.
Forrás: Tájékoztató az engedélyezett irtószerekről és az egészségügyi kártevők elleni védekezés szakmai irányelveiről, Erdős Gyula, Szlobodnyik Judit, Zöldi Viktor, Papp Kamilla, Huszonnyolcadik, átdolgozott kiadás, Budapest, 2013)